Epres-rebarbarás mascarpone-krémmel készült torta - sütés nélkül.

A születésnapomra készítettem ezt a tortát, ami ugyan 3l-én lesz, de a családom holnap köszönt fel...
Ez már a 61. őszöm...:)

A torta a "Mascarponés-gesztenyekrémes torta" aprócska változtatásával készült.

Hozzávalók:

25 dkg epres-rebarbarás lekvár (vagy ízlés szerint bármilyen:)
25 dkg mascarpone
5 dl habtejszín
2 cs zselatinfix (v. habfixáló)
2 ek cukor
23 db babapiskóta
másfél dl langyos tej
1 ek rum (vagy rumaroma)
hidegre dermedő csokiszósz (elhagyható, de nem érdemes ;)
dísz (fakultatív)

(22 cm-es tortakarika)

Elkészítése:

Adjuk a langyos tejhez a rumot, forgassuk meg benne a babapiskótákat. Ha nagyon felszívná magát nyomkodjuk ki belőle a felesleges tejet. 
Rakjuk ki piskótával egy 22-es tortaforma alját, és öntsük rá a csokiszószt, majd fél piskótákkal rakjuk körbe a tortakarika szélét (ezeket ne mártsuk tejbe!) és tegyük hűtőbe. 

 A mascarponét keverjük el a cukorral, majd adjunk hozzá az epres-rebarbarás lekvárból 25 dkg-nyit és alaposan keverjük össze. 
Verjük kemény habbá a tejszínt a zselatinfix-szel, majd óvatosan forgassuk hozzá a  krémhez. Csodálatosan könnyű, habos krémet kapunk!
Simítsuk a krémet a tortaformába. 

 A tetejére öntsünk még a csokiszószból. 

 Kedvünk szerint, akár díszíthetjük is a tetejét.

 Tegyük hűtőbe egy éjszakára (de legalább pár órára). 

Sajnos,  olyan lelkesedéssel és türelmetlenséggel fogadta a családom a tortát, hogy arra időm sem maradt - eszembe sem jutott -, hogy lefényképezzem felvágva...

Lecsó hajdinával, májas hurkával

Ma is, mint általában, ha egyedül vagyok itthon, egyrészt nehezen szánom rá magamat arra, hogy főzzek valamit, másrészt a gond ugyan az: mit?:)
Tegnap leszedtem még az utolsó paprikákat, ezért elhatároztam, még egy utolsó friss lecsót készítek.

A kiolvasztott szalonna zsírján pároltam üvegesre a hagymát, tettem rá a paradicsomot, végül a zöld és fehér paprikát. Egy paprika kissé csípős volt közöttük, de nagyon finom ízt adott az ételnek! Megsóztam. Amikor még elég leve volt, de már nem sok kellett, hogy elkészüljön, rászórtam fél marék jól megmosott hajdinát, meg néhány karika májas hurkát. Utána már csak addig főztem, amíg a hajdina megpuhult. Kb. 20 perc. Még egyszer megkóstoltam, hogy elégséges-e a só, majd tálaltam.

(Megjegyzés: aki még nem készített hajdinát, úgy számoljon vele, hogy kb. háromszoros mennyiségű folyadékot simán felvesz.)

Megmutatom, nem vesztem el:)

Úgy alakult, hogy főzök/sütök is, képek is készülnek, csak éppen nem kerülnek posztolásra, idő hiányában.

Azok kedvéért, akik hiányoltak, felteszek pár ételt, amiket az utóbbi időben készítettem.

Azért arra felhívom a figyelmeteket, hogy a súlymegtartó projekt tovább folytatódik, ez abból is látható, hogy a császármorzsán kívül más tésztát nem is készítettem ebben az időszakban. És ez máskor is így van. De nyugi, ha nagyon hiányzik, megeszek 1-2 sütit...  Egye csuda, képet is kaptok, egy hónapos, nem gondolom, hogy úgy találnátok, híztam:)

Véres hurka, főtt burgonya, káposztával töltött paprika:

Egyben sült fasírt burgonyapürével, fejes salátával:

Hering-filé-saláta:

Karfiol leves:

Rántott szelet, rántott cukkini, sült zöld paradicsom, petrezselymes burgonya:

Spenót tükörtojással, tócsnival:

Sült csirkemell-filé, párolt karfiol és burgonya, hollandi szósz:

Sült virsli sárgarépás, petrezselymes burgonyapürével, salátával:

Császármorzsa meggybefőttel:

És végül jómagam, 72 kg: